Budakeszi város

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Budaörsi kistérség
Lakosság: 12924 fő
Terület: 37.11 km²
Népsűrűség: 348,26 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 23

Földrajza

Budakeszi a fővárosi Margit-szigettel egy szélességben, a Széchenyi lánchídtól (közúton) 14 kilométerre. A települést északi, keleti, nyugati irányból hegyek határolják, melyek keletről nyugatra a következők: Biai-hegy, Kis-Kopasz, Hárs-hegy, János-hegy. Déli irányból egy löszös felszínű völgy található enyhén tagolt domborzattal. Domborzatát több tektonikus árok is tarkítja, melyek közül a legjelentősebbek: a Kavics-árok, a Szarvas-árok, a Hideg-völgy és Hosszú-hajtás-völgy

A település éghajlatát tekintve hasonlít Budapestéhez. A csapadék mennyisége megegyezik, azonban az átlaghőmérséklet 2 °C-kal alacsonyabb, viszont több a napsütéses órák száma. A levegő szennyezettsége jóval alacsonyabb a fővárosi hegyi kerületekénél.

Növényzetét tekintve a város környékének nagy része tölgyes erdő, amelybe északnyugati irányban egy kisebb szőlős ékelődik. Jóval nagyobb szőlős található a településtől délnyugatra, amelyhez kisebb szám gyümölcsösök is párosulnak. Délkeletre két üdülőövezeti egységben (Máriamakk és Nagyszénászug) kevert gyümölcsös és szőlős található. Távolabb a mesterséges növényzetet mezők váltják fel. Az északra és nyugatra található erdősség részei a Budai Tájvédelmi Körzetnek.

Közlekedés

Budakeszi látképe a Normafa környékéről

Budakeszi a Szépilonához torkolló Budakeszi úton érhető el a fővárosból. Az út folytatódása Páty–Zsámbék felé halad. A főútról északnyugati irányba Telki–Budajenő–Perbál, délnyugati irányba Törökbálint–Budaörs felé lehet közlekedni.

Budapestről a sűrűn közlekedő 22-es BKV autóbusszal érhető el, amelyhez csúcsidőben a „piros 22-es” gyorsjárat párosul. A buszok egyben a város helyi járataként is szolgálnak, mivel helyi tarifával szállítják az utasokat végig Budakeszi főútján. A Budapestről Perbálon vagy Pátyon át Zsámbékra tartó, szintén sűrűn közlekedő elővárosi autóbuszok is a település főutcáját használják. Mintegy óráként jár busz a budaörsi lakótelephez is.

Története

A város területén az újkőkorban már lakott hely volt. A rómaiak idejében virágzó település volt itt egy kereskedelmi út mellett.

A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, innen eredhet a neve. Első említése 1296-ból való. Ekkor már virágzó település alakult ki, mivel a Fehérvár–Buda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, Tinnye–Esztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.

Buda 1541-es elestével a település a törökök kezére került, nagyban elnéptelenedett. 1659-ben Zichy István szerezte meg a korábban császári birtokot, majd (főleg a törökök 1686-os kiűzése után) német telepeseket hívott. Ők nagyrészt szőlőműveléssel foglalkoztak errefelé, Buda, később Budapest piacot jelentett számukra.

1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított a hegyközségben. Az 1870-es években a filoxéria elpusztította a szőlő nagy részét, így sokan Budapesten kerestek munkát, amely a millenniumi építkezések miatt bőven akadt. A 20. században megtelepült a helyi ipar is: elektromos műszaki gyár és festékgyár létesült.

Hősi Emlékmű

A 19. század végétől egyre nagyobb turizmus színhelye lett a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat létesült a Szépjuhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1937-ben már közvetlen BSZKRT-járat volt Budapest és Budakeszi között.

A második világháború alapvetően felborította a település életét. A háborús áldozatok veszteségeit az őslakosoknak számító svábok kitelepítése tovább fokozta és a község lényegében Budapest alvóvárosává vált.

Egyre több jómódú budapesti költözött a településre, melynek szellemi élete is fellendült. Erkel Ferenc is Budakeszin lakott.

Gazdaság

Budakeszin fejlett a mezőgazdaság, ám sem gazdasági, sem foglalkoztatási jelentősége nem nagy. Az itt élők elsősorban gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkoznak. A városban több tangazdaság működik, köztük a Budapesti Corvinus Egyetemé. A környező erdők alkalmat adnak arra, hogy a Pilisi Parkerdőgazdaság is jelentős tevékenységet végezzen itt. A várostól északnyugatra egy erdőgazdaság is működik.

Különösen nagy jelentőséggel nem bír az ipar a város életében, egyéni vállalkozások keretében működnek környezetbarát ipari létesítmények.

Az áramellátás jelen van a településen

Budakeszin teljes a szolgáltatási szektor, egészségügy, vendéglátás és javítás terén különösen kiemelkedő a város teljesítménye. Budakeszin két országos jelentőségű egészségügyi intézmény: az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet és a Budai MÁV Kórház működott, de a Budapest XII. kerületi Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet is Budakeszi infrastruktúráját használta. A kereskedelem is élénk, bevásárlóközpont is épül a településen. A jómódú lakosság kiszolgálására három pénzintézet és biztosítótársaság is működik a városban.

A város élénk idegenforgalommal rendelkezik. A Vadaspark, Makkosmária és a környező erdősségek sok kirándulni vágyót vonzanak. Budakeszin egy szálloda, kemping és több panzió működik.

2001. július 1-jétől a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier) székhelye is itt van.

Borozó a településen

Lakosság

Budakeszi lakossága nagyrészt magasan iskolázott, jómódú, városi életmódot folytató emberekből áll. Az ingatlanárak kifejezetten magasak, így nem is valószínű szegényebb rétegek megjelenése a városban.

Továbbra is akadnak a német nemzetiségi hagyományokat ápoló „őslakos” budakesziek.

Kultúra, oktatás, sport

A városban óvoda, nagy általános iskola, zeneiskola, művészeti iskola és két gimnázium működik, amelyek leginkább a környék kisebb településeiről, másrészt Budapestről vonzzák a diákokat.

Az Erkel Ferenc Művelődési Ház regionális jelentőségű. A településen sok kulturális rendezvény van, melyek közül a legfontosabb az Erkel Napok, a Budakeszi Családi Napok, s Makkosi Búcsa, a Mezei Mária Művészeti Napok és a Nemzetiségi Bucsú.

A településen kiépült sportinfrastruktúra van, több országos jelentőségű sportoló lakhelye. A Budapest–Bécs maratonfutás egyik fontos állomása.

2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből került a Budaörsibe.

Testvértelepülései

Beregdéda, Ukrajna

Csíkszereda, Románia

Delbrück-Westenholz, Németország

Lich, Németország

Neckarsulm, Németország

Sankt Margarethen an Raab, Ausztria

Nevezetességei

A mai római katolikus templom udvarában 1997-ben végzett ásatások az 1761–66 között épült barokktemplom alatt a település nagyságához képest jelentős méretű középkori templom falcsonkjaira bukkantak. Református templom A katolikus templom, messziről, ellenfényben

Református templom (Határon Túli Magyarok Emléktemploma – Basa Péter – Pest Megyei Építészeti Nívódíj 1999)
Római katolikus templom (1761, barokk)
Templomrom (román stílusú)
Erkel Ferenc mellszobra
Erkel Ferenc emléktáblája
Sváb parasztházak
Mozdony (a Rózsa utcánál)
Vadaspark
Budakeszi Arborétum
Pászty Gyula-pihenő (ősláp és mamutfenyők)
Vitorlázó-repülőtér
Himnusz-szobor
Minden Magyarok zászlaja

Következő községek

További községek